Ha valami számszerű jellemzőt akarunk mondani a normális eloszlásra, akkor a legjobb, ha azt vizsgáljuk meg, hogy a korábban említett "átlaghoz közeli", illetve attól távoli értékek milyen arányban fordulnak elő. Vagyis pl. az emberek hányadrésze tartozik az "átlaghoz közeli" csoportba, és hányadrészükre mondható, hogy "extrém" alacsonyak/magasak?
Ehhez egy fogalmat meg kell ismernünk és értenünk: ez a "szórás". A szórás nem más, mint az értékek átlagtól való távolságának (eltérésének) "átlaga" (azért az idézőjel, mert valójában bonyolultabb ennél a számítása, de lényegében ezt fejezi ki).
Ha pl. egy gyerek egy évben kap 3 hármast, 3 négyest, és 3 ötöst, akkor az osztályzatainak az átlaga 4 egész lesz, a szórása 0,82.
(Ha viszont egész évben csak négyesei vannak, akkor - ugyanúgy 4-es átlag mellett - a szórás 0 lesz!)
Nos, normális eloszlásnál az esetek - osztályzatok, testmagasságok stb. - kb. 68%-a az átlagtól számított "egy szóráson" belül lesz, kb. 95%-a "két szóráson" belül, és 99,8%-a "három szóráson" belül.
Ha tehát pl. a magyarországi emberek testmagassága normális eloszlású (elvileg az kell hogy legyen), és az átlagmagasság 170 cm lenne (nem annyi, csak a példa kedvéért), a szórása pedig kerek 20 cm (szintén a példa kedvéért kitalált érték), akkor a kb. 10 millió magyarból 6 millió 800 ezer elvileg 150 és 190 cm között van, 9 és fél millió van 130 és 210 cm között, és nagyjából 9 millió 980 ezer ember még a 110-230 cm határokon belül lenne.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.